Tudományos konferenciával emlékeztek meg szombaton Ungváron a Kárpátalja autonómiájáról és a beregszászi magyar autonóm körzetről 1991. december 1-jén tartott helyi népszavazásról. Bevezető előadásában Jevhen Zsupan, a Kárpátaljai Ruszin Néptanács elnöke, megyei tanácsi (közgyűlési) képviselő emlékeztetett arra, hogy 1991-ben, Ukrajna függetlenségének kikiáltása után népszavazást rendeltek el annak megerősítésére, s a december l-jére kitűzött referendumon - a Kárpátalja megyei tanács határozata értelmében - Kárpátalja autonómiájáról, a Beregszászi járásban pedig a magyar autonóm körzetről is szavaztak. Igaz, az utolsó pillanatban Leonyid Kravcsuknak, az Ukrán Legfelsőbb Tanács akkori elnökének nyomására az autonómia szót a „különleges önkormányzati terület” fogalommal váltották fel - tette hozzá.
A politikus bírálta az ukrán államhatalmat, amiért annak ellenére nem ismerte el a népszavazás érvényességét, hogy a voksoláson részt vevők 78 százaléka Kárpátalja autonómiája mellett szavazott. Zsupan szerint az autonómia hiánya és a túlzásba vitt központosítás az oka annak, hogy kijevi és kelet-ukrajnai oligarchák kizsákmányolják Kárpátalja természeti erőforrásait, ráadásul a régióban működő cégeik nem helyben adóznak. Úgy vélte, a kárpátaljai ruszin szervezetek radikalizálódásához vezet, ha a központi hatalom továbbra sem mutat hajlandóságot arra, hogy szélesebb önkormányzati jogokat biztosítson Kárpátaljának.
Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke, egykori megyei tanácsi képviselő kifejtette: a beregszászi magyar autonóm körzet létrehozását a húsz évvel ezelőtti népszavazáson részt vettek 81 százaléka támogatta. Mint rámutatott, ez volt az első és mindeddig egyetlen ilyen jellegű referendum a Kárpát-medencében. Szerinte az, hogy az ukrán állam vezetése figyelmen kívül hagyta a kárpátaljai és benne a magyar autonómiáról tartott népszavazás eredményét, részben annak a következménye, hogy Magyarország nem támogatta kellőképpen a kezdeményezést, s hogy a kárpátaljai magyar autonómia kérdése nem került be az ukrán-magyar alapszerződésbe.
Milován Sándor, a Kárpátalja megyei tanács képviselője, a KMKSZ volt alelnöke, a húsz évvel ezelőtti események tevékeny résztvevője elmondta: a kárpátaljai autonómiaszavazás kezdeményezése mögött nagyrészt - szerinte nem is leplezetten - a szovjet titkosrendőrség, a KGB állt. Úgy vélte, Moszkva arra számított, hogy a helyi ruszin autonómia létrejötte esetén Kárpátalján megtarthatja vagy újra kiépítheti közép-európai hídfőállását.
A konferenciát szervező Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kovács Miklós kiemelte: a két évtizeddel ezelőtti, Kárpátalja és a Beregszász környéki magyarság autonóm jogállásáról megtartott népszavazás történelmi jelentőségű esemény volt, amely megmutatta, hogyan dönt a helyi önkormányzati berendezkedésről a régió ruszin-ukrán és magyar lakossága, amikor erre lehetősége nyílik.
MTI 2011. december 3., szombat 13:55
