Írta: Kun Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2026. november 09.
A kárpátaljai zsidóság élete és szerepe a helyi társadalomban címmel rendezett konferenciát november 6-án a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) a makkosjánosi Helikon Hotelben. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló WITNESS-REM projekt a munkácsi, ungvári, beregszászi és nagyszőlősi gettóhelyszínek felkeresésével, gasztronómiai műhelyfoglalkozással, valamint egy auschwitzi emlékúttal folytatódik.
„Fontosnak tartjuk, hogy a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács programjai vidékünk történelmét és az itt élő közösségek múltját is bemutassák. Különösen örültem annak, hogy ezúttal olyan témával foglalkozhatunk, amelyről véleményem szerint máig kevés szó esik Kárpátalján. A szovjet időszak elhallgatásai is hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az események hosszú időre háttérbe szorultak a közösségi emlékezetben.
A zsidóságot sújtó üldöztetés és pusztítás Kárpátalját sem kerülte el. Olyan embereket hurcoltak el, akik a helyi társadalom meghatározó tagjai voltak: orvosokat, üzletembereket és más hivatások képviselőit. Munkájukkal jelentősen hozzájárultak a vidék gazdasági fejlődéséhez, és aktív szerepet vállaltak a társadalmi életben” – ismertette a projekt létrejöttének okait köszöntőjében Mester András, a KMTT elnöke.
Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja a bilkei származású Jakab Lenke, a világ által Lili Jacobként megismert holokauszttúlélő történetével indította beszédét, majd kiemelte: „Évszázadokon át éltek itt egymás mellett magyarok, ruszinok, ukránok, zsidók, szlovákok, románok, németek és más nemzetiségek, gazdagítva és formálva ezt a gyönyörű vidéket. A zsidóság nem csupán része volt a kárpátaljai társadalomnak, hanem annak egyik legmeghatározóbb közössége volt. Kárpátalja városainak építészete, gazdasági felemelkedése, kulturális és tudományos élete elképzelhetetlen lenne az ő hozzájárulásuk nélkül.”
Veselényi Sándor, az Ukrajnai Állami Turizmusfejlesztési Ügynökség osztályvezetője köszöntőjében arról beszélt, hogy a történelmi helyszínek megismerése a különböző közösségek közötti megértést is segítheti. Jelezte: az ügynökség a jövőben szeretne kialakítani és népszerűsíteni egy, a kárpátaljai zsidóság örökségét bemutató turisztikai útvonalat.
A nemzetközi együttműködés kereteit Vasvári József, a társpályázó Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület elnöke ismertette. Elmondása szerint az egyesület által vezetett, hat szervezetet összefogó konzorcium két év alatt 26 rendezvényt tervez, közülük huszonegyet személyes részvétellel, ötöt online formában. A program egyik fontos feladata a holokauszttal kapcsolatos ismeretek továbbadása és a fiatalok megszólítása.
„Célcsoportunk a 13–22 év közötti fiatalok, holokauszttúlélők és holokausztleszármazottak. Mit szeretnénk nekik adni? Információt. Miért? Mert azt gondoljuk, hogy az információ az, ami leginkább hiányzott a holokauszt alatt, amiért a holokausztot végre lehetett hajtani, amiért az embereket tulajdonképpen megsemmisítő táborokba lehetett küldeni” – ismertette Vasvári József.
A szakmai program történelmi és népesedési kérdéseket tárgyaló részében Molnár D. István, a Rákóczi Egyetem docense elmondta: az általa bemutatott adatok szerint 1870-ben a zsidóság a térség lakosságának mintegy 10 százalékát alkotta, 1941-ben pedig már 116 ezer főt, a népesség közel 14 százalékát tartották nyilván. A zsidó lakosság nagy része Munkácson, Ungváron, Beregszászban, Huszton és Nagyszőlősön élt. Munkácson a lakosság csaknem fele tartozott a közösséghez.
„Kárpátalja valóban nagyon gazdag a zsidó épített örökségében. Itt főleg zsinagógákról beszélünk, de nem csak, hiszen lehet fürdőkről és iskolákról is beszélni, illetve a zsidó temetők is részei az örökségnek. Ami nagyon szépen megmaradt, az az ungvári zsinagóga, bár a funkciója az teljesen más lett, hiszen filharmónia működik benne. [...] De láthatunk érdekes példát, például Munkácson, ahol egy zsinagógát megvásárolt egy rabbinak az unokája New Yorkból, és tulajdonképpen most is zsinagógaként működik” – hangsúlyozta előadásában Tarpai József, a Rákóczi Egyetem docense és a KMTT alelnöke.
A konferenciával megkezdett munka további kárpátaljai helyszíneken folytatódik. Mester András tájékoztatása szerint a tervek között szerepel az egykori gettók helyszíneinek felkeresése és felmérése Munkácson, Ungváron, Beregszászban és Nagyszőlősön. A Munkácsy Mihály Magyar Házban műhelyfoglalkozást tartanának majd, amelyen a zsidó közösségektől átvett ételekkel is megismerkedhetnének a résztvevők. A programsorozatot lengyelországi, auschwitzi látogatással zárnák. A KMTT elnöke arra biztatta a jelenlévőket, hogy a következő alkalmakon is vegyenek részt, és a történelmi ismereteket az egykori helyszínek megismerésével egészítsék ki.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
