A környék ősidők óta lakott hely, kőkori, bronzkori, vaskori leletek egyaránt előkerültek a város különböző részein. Nevét az Ung folyóról és váráról kaphatta, első írásos említése 1150-ből maradt fenn: Hunguar. Az ukrán Uzsgorod a magyar név tükörfordítása. A népvándorlás korában megfordultak itt a kelták, rómaiak,szarmaták, longobárdok, gepidák, gótok, avarok, szlávok, bolgárok, stb. Elképzelhető hogy már a honfoglalás idején is állt valahol szláv földvár, Anonymus az 1200-as években, mesés gestájában ír erről, de nem találtak rá régészeti bizonyítékot. A X. századtól bizonyosan volt földvára, valószínűleg a gerényi részen. A XI. századtól várispánság székhelye. Mai kővára a tatárjárást követően épült. Ungvár az 1320-as évektől az olasz származású Drugethek birtoka, ekkor német, flamand és olasz telepesek költöztek a városba. Ekkor épült az első híd az Ungon. 1430-tól szabad királyi város. A vár fénykora Bercsényi Miklós idejére tehető, 500 fős helyőrség, 30 ágyú vigyázta az Ung völgyét. A várat a felkelés kirobbanásakor ostrommal foglalták el a kurucok, s a szabadságharc végéig magyar kézen maradt. A város Rákóczi pártisága miatt fokozatosan elvesztette kiváltságait, de 1769-től ismét vármegye-székhely. A görög katolikus püspökség 1776-ban került Munkácsról Ungvárra és megkapták az akkor már hadászati jelentőségét vesztett vár épületeit. / A görög katolikus vallás 1646-ban Ungváron jött létre, amikor a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá./ Trianon előtt Ungvár 17.000 lakosából 14.000 volt magyar, igaz ekkor a jelentős számú zsidóság is magyarnak vallotta magát. Alig 1.200 szlovák volt, mégis a mesterségesen kreált "Csehszlovákiához" került Kárpátaljával együtt. 1938-tól 1944-ig ismét Magyarországhoz, 1944-től Szovjetunióhoz tartozott. 1991-től Ukrajna része.
UGVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS
UNGVÁR / м.УЖГОРОД
Ужгородська міська рада
Bohdan Andrijiv
Cím: 88000 Ungvár, Postova tér 3 Tel/fax: +380-/312/- 61-56-07, 61-70-71
E-mail: umr@uzh.ukrtel.net
www.rada.uzhgorod.ua
