Rómer Flóris Terv

Magyarország 2016-tól évi 200 millió forintot fordít a kárpát-medencei, határon túli épített kulturális örökség megőrzésére. Nagyváradon, egy konferencia keretében mutatta be október 17-én Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a Rómer Flóris Tervet.

"A kormány egyetértve azzal, hogy a határon túli magyar vonatkozású épített kulturális örökség védelme, megismerésének, megóvásának és megismertetésének elősegítése kiemelt feladat, az Országgyűlés döntésére tekintettel, mely 2016-tól 200 millió forinttal támogatja a határon túli műemlék-felújítási programot, elfogadja a Rómer Flóris-tervet" - fogalmaznak a határozatban, amely szerint a nemzetgazdasági miniszternek a terv megvalósítására 2018-ig évente beépülő jelleggel 200 millió forint támogatást kell biztosítania a kulturális örökség védelméért felelős tárca költségvetésében határon túli épített örökség megóvása jogcímen.

A Rómer Flóris Terv megvalósításának elősegítésére, a pályázati forrásokról történő célszerű és megalapozott döntéshozatal érdekében bíráló bizottságot kell létrehozni, amelynek elnöke a miniszterelnökség kulturális örökségvédelméért felelős helyettes államtitkára. A bizottság további tagjait a miniszterelnök általános helyettese, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Teleki László Alapítvány elnöke és a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ elnöke delegálja.

Puskás Imre helyettes államtitkár az MTI-nek elmondta: a program célja megőrizni és megmenteni azokat a magyar kultúrához tartozó és az identitás megőrzése szempontjából fontos épületeket, szakrális és nem szakrális tereket, amelyeket a magyarság létrehozott az elmúlt több mint ezer év alatt a Kárpát-medencében.

Rámutatott: az összeg csak töredékét képes megmenteni a létező sok értéknek, de a komoly tudományos előkészítő munka lehetővé teszi, hogy az évi 200 millió forint olyan épületek megóvását szolgálja, amelyek leginkább rászorulnak védelemre, és így a magyarországi támogatás megfelelően hasznosuljon.

Közölte, hogy a Teleki László Alapítvány lesz a közreműködő szervezet, amely segíti a munka szakszerű lebonyolítását. Hangsúlyozta, nemcsak az odaítélésnél fontos az alapos előkészítés, hanem a kivitelezésnél is, mert az épületek nagy szakértelmet, sokszor különleges mesteremberi tudást igényelnek, ami folyamatos odafigyelést igényel.

Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a pénz elosztásáról egyrészt pályázatok elbírálása útján döntenek. Várhatóan az év elején jelenik meg az első kiírás. Ugyanakkor a bíráló bizottság egyedi döntéseket is hoz majd - magyarázta a helyettes államtitkár, hiszen vannak olyan területek, amelyeken léteznek ugyan emlékeink, de nincsenek már olyan magyar közösségek, amelyek képesek elkészíteni egy pályázatot.

A bizottság figyelmét szakértői testület hívja fel majd ezekre a műemlékekre. Emellett elkülönítenek egy úgynevezett vis major keretet is: amennyiben egy műemléket fenyegető természeti katasztrófa történik, a felújítását ebből el tudják végezni.

Az elbírálási szempontok között elsődlegesként említette a műemléki-művészi értéket, például hogy egy épület a magyarság történelmében milyen szerepet játszott. Kiegyensúlyozottságra törekednek Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Délvidék között, emellett arra is odafigyelnek, hogy arányosság legyen a különböző felekezetek között - tette hozzá.

Azokat az értékeket mentik, azok megóvására fordítanak forrásokat, amelyek valóban kiemelkedő szereppel rendelkeznek a magyar történelem és identitás szempontjából - mutatott rá a legfontosabb szempontra a helyettes államtitkár.

A nagyváradi római katolikus püspökség által szervezett konferencián Rómer Flóris egykori nagyváradi kanonok, a magyar régészet "atyjának" munkásságát ismertették a terv névadója születésének 200. évfordulója alkalmából