Kézműves utca, kirakodóvásár, vidámpark, gazdag kulturális program – ez jellemezte az első ízben megtartott Csipkebogyó és Beregiszőttes Fesztivált, amelynek természetesen az egykori mezőváros, Nagybereg adott otthont. Ám a két nap kínálata ezzel korántsem teljes. Péntek este a magyar közszolgálati televízióból ismert népszerű műsor, a Hazajáró stábja tartott közönségtalálkozót a református templomban, utána pedig Meister Éva színművésznő (Psalmus Hungaricus – Magyar Zsoltár) előadóestjére került sor.
Szombaton tárt kapukkal fogadta a látogatókat a Nagyberegi Tájház. Itt kemencében készült ételekkel, no meg csipkebogyó lekvárral ízesített palacsintával kínálták az érkezőket.
A délután folyamán felavatták az új polgármesteri hivatalt, a helybeli művészkerékpárosok pedig nagysikerű bemutatót tartottak. Számos sátornál, így a somi Tóth Margiték és a nagyberegi Nagy Györgyék sátránál is csipkebogyólekvárral készült süteményeket, illetve csipkebogyóteát kóstolhattunk. De részt vehettünk méz és mézből készült termékek, valamint kézműves sajttermékek bemutatóján is. A sátrak között bóklászók megbizonyosodhattak róla, hogy a hagyományos eljárással feldolgozott sertésből készülnek a legfinomabb falatok.
A Nagyberegi Középiskola több sátorban is bemutatta közös kincsünket, a beregi szőttest, annak gazdag motívumkincsét. Az itt kiállított szövőszékeken bárki megtekinthette, mily műgonddal is készül a méltán híres népművészeti termék. A rendezvényre kilátogatók emellett másféle kézműves termékekből – bőrből, gyöngyből stb. – készült vásárfiával térhettek haza. Illetve László Árpád borász jóvoltából jó néhány tájjellegű borral egészíthették ki gyűjteményüket.
Az ünnepélyes megnyitón először a Csipkebogyó és Beregiszőttes Fesztivál megálmodója, a kárpátaljai hazajáró, Bíró András köszöntötte az egybegyűlteket. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem vagyunk olyan gazdagok, hogy az erdők, mezők által kínált gyümölcsöket – a szedret, az áfonyát, a csipkebogyót, a galagonyát, valamint a gombát – veszni hagyjuk, valamiképpen ne hasznosítsuk. Hisz a kézműves termékek iránt szerte Európában egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik.
A hagyományőrzés – benne a gasztronómiai hagyományok – fontosságáról szólt Bimba Ferenc, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese és Csok Márta helyi polgármester. Aki ezt követően ünnepélyes keretek között nyújtotta át a falu neves szülöttének Füzesi Magdának azt a tanúsítványt, amely igazolja, hogy a település díszpolgárává választották. A neves költő, újságíró meghatódva köszönte meg az elismerést.
Torzsa István beregszászi magyar konzul még tavasszal, a Magyar Költészet Napján Nagyberegen szerzett élményeit osztotta meg a közönséggel. Kárpátalja magyarsága – ezt tükrözik az itteni költők versei is – az elmúlt évtizedek során számot vetett azzal, hogy az itt élőknek az átlagosnál több jutott a szenvedésből, a nélkülözésből, az elnyomatásból. Hogy úrrá legyen a helyzeten, s hogy szülőföldjén megmaradjon, az átlagosnál többet is kell felmutatnia az itteni magyarnak: szorgalomból, kitartásból, lemondásból és áldozatvállalásból egyaránt.
Mintegy a diplomata szavaira válaszolva a Nagyberegi Középiskola diákjai színvonalas verses-zenész összeállításban vallottak a töredék hazácskáról, a szülőföldhöz való ragaszkodásról.
Ezt követően kezdetét vette a mintegy öt órán át tartó koncert, melynek során a helyi műkedvelők mellett többek között felléptek a tiszaásványi Kéknefelejcs Hagyományőrző Együttes, a kígyósi Szederinda Tánccsoport tagjai.
A közönség vastapssal jutalmazta a Csipkés Együttes zenészeinek virtuóz játékát, szólótáncosainak fergeteges produkcióját.
