Írta: Balogh Csaba | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. július 28.
Hidi Endre, a neves kárpátaljai keramikus nagydobronyi műhelye egy terebélyes udvar szegletében meghúzódó nyári konyhányi épület. Előtte széles asztalokon szürkés színű, korong formájú, egymásra borogatott tárgyak hevernek. Hétágra süt a nap, izzasztó a hőség. A művész épp az elektromos kemencét készíti elő. Az égető ajtaja nyitva, és ontja a meleget.
A mester előtte hőálló lapokat, téglákat rakosgat, majd derékig behajol. Nézni is rossz: mintha a pokol ajtaján kukkantana be.
– Hát, nem fázok – mondja tréfásan, amikor szusszanásnyi időre megáll munkájában. Letörli az arcán patakzó verítéket és a téglákat rakosgatva hozzáteszi: – A kemencében kétszáz fok van. Ennyire kell előmelegíteni, hogy biztonságos legyen az égetés.
A művész elmagyarázza, felrobbannának a nyers cserépedények, ha hideg kemencében kezdené el az égetésüket. A behelyezett tálak, tányérok átveszik a belső hőmérsékletet, s így épen viselik el az égetést, amire félévente egy-két alkalommal kerít sort. Mi most épp egy ritkán látható műveletnek lehetünk tanúi.
– Jó az idő, ki kell használni – mondja, miközben elkezdi behordani a nyers agyagtárgyakat. – A napenergiát is segítségül hívtam. Áramot takarítok meg, hisz odakint már elérnek bizonyos hőfokot a tárgyak, így kevesebb ideig kell fűteni a kemencét.
Hidi Endre sorra helyezi be a rettenetes „hősugárzóba” az egymásra borogatott leendő kerámiatárgyakat. Ez saját módszer, mondja. Hatékonyabb és minőségileg is jobb a végtermék. Szerinte az alkotásokat mindaddig agyagnak kell tekinteni, míg ki nem égnek. Maga a művelet számos kockázattal jár. A művész egyik rémálma az áramszünet. Mondja is:
– Sajnos, előfordul, hogy akkor szünetel az áram, amikor már beraktam az agyagot. Olyankor tönkremegy a munkám. A legrosszabb, ha akkor áramtalanítanak, amikor a belső hőmérséklet 500 és 600 fok között van.
A művész már tapasztalatból tudja, mennyi ideig kell „pirulnia” az agyagnak, hogy szépen sikerült kerámiává nemesedjenek. Égetés után, ha a kedve úgy tartja, mintákat is fest a tárgyakra. Ha mázas edények készülnek, még egyszer visszakerülnek a kemencébe.
Hidi Endre különféle kiállításokra viszi idehaza és külföldön is keresett kerámiáit. Az idén nagy sikerrel vett részt például a nagyszőlősi Európa-napon, de sokan voltak kíváncsiak a budapesti Polgárok házában kiállított alkotásaira is.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
