Megemlékezés Tiszacsomán államalapító királyunk ünnepén

A hagyományoknak megfelelően Tiszacsomán államalapító Szent István királyunk ünnepe a helyi görögkatolikus templomban szentmisével vette kezdetét, majd a résztvevők a szomszédos Honfoglalási Emlékparkba vonultak, ahol a Beregszászi járás különböző részeiből összesereglett civil szervezeti és önkormányzati vezetők, képviselők részvételével folytatódott a megemlékezés. Az alkalmat a KMKSZ és a Görögkatolikus Egyházközség közösen szervezte.

Augusztus 20-a a múltunkra újra és újra emlékeztető, a jövőnket évről évre reménnyel megtöltő ünnep, amikor a magyar nemzet összetartozását megélhetjük, kezdte ünnepi beszédét Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. Szerencsére nekünk, magyaroknak, a sok megpróbáltatás mellett bőven akadnak a történelmünkben olyan időszakok, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Ilyen korszak az államalapítás időszaka. Amikor véglegesen eldőlt, hogy sok más pusztai néppel ellentétben mi nem tűnünk el nyomtalanul a történelem süllyesztőjében, hanem sikerül megkapaszkodnunk itt, a Kárpát-medencében, és saját jogon bekerülnünk az európai népek nagy családjába. A magyar állam létrehozása, kiépítése, megszilárdítása és európai integrálása, mely korszakalkotóan hatalmas teljesítmény, István király nevéhez fűződik, sikereinek titka pedig egyensúlyteremtő képességében rejlett.

A mai időkről szólva Gyebnár István azt ígérte, hogy a Kárpátalján élő magyarok a továbbiakban is számíthatnak a nemzeti magyar kormány, a magyar emberek támogatására. Azt szeretnénk, hogy Kárpátalja maradjon meg egy olyan területnek, ahol hosszú évtizedeken élnek együtt békésen különböző vallású és nemzetiségű emberek, s ahonnan az emberek nem távoznak, hanem ahová visszatérnek.

Istentiszteletek és megemlékezések sorával tiszteleg ma a kárpátaljai magyarság államalapító Szent István király emléke előtt, hangsúlyozta ünnepi beszédében Sin József, a KMKSZ alelnöke. Itt, Tiszacsomán különösen szívmelengető érzés a honalapításról, a kereszténység felvételéről, nemzeti örökségünkről és a magyarok összetartozásáról beszélni.

A népvándorlások idején a magyarok vezetőiben tudatosult egy fontos felismerés: ha nem szerzünk hont, ha nem védjük meg magunkat, akkor elveszünk. Ugyanakkor István király látta, tudta azt is: a szilaj, öntörvényű magyaroknak törvényekre, törvénytiszteletre és Isten kegyelmére, a keresztény hit elfogadására van szüksége, ha meg akar maradni. Ma minden felelősen gondolkodó magyar ember tudja, hogy a mi hazánkat a kard szerezte, de a kereszt tartotta meg – immár több mint egy ezredéve. S ma, az újabb népvándorlás, migráció idején e keresztet is meg kell védenünk, ha nemzetünket meg akarjuk tartani. Mi, kárpátaljai magyarok egy békés, szabad Ukrajnát szeretnénk, az agresszor megfékezését, további veszteségeink elkerülését, hisz a háborús helyzet miatt országunkban nő az elvándorlás. Ki kell mondanunk: igazságos békét szeretnénk, s méltósággal ünnepelni a magyar államalapítást, Ukrajna függetlenségét. Maradjunk hát meg magyarnak és kereszténynek – ez nagy királyunk üzenete nekünk, mai magyaroknak.

Dobos András, a Nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora, miközben áldást kért a jelenlévőkre, arra figyelmeztetett, hogy életünk során elsősorban ne saját erőnkre, elképzeléseinkre támaszkodjunk, hanem teljes mértékben bízzuk magunkat az isteni gondviselésre.

A koszorúzást követően kezdetét vette a kulturális műsor. Elsősorban a sárosoroszi Hangraforgó citeraegyüttes (vezetőjük Gáti Gyöngyi) előadásában dunántúli népdalokat hallhattunk, majd Balega Beatrix helyi tanuló Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című versét tolmácsolta. Ezt követően a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport szatmári táncokat adott elő. Végezetül a sárosoroszi tehetséggondozó műhely énekegyüttese megzenésített verseket adott elő.