„Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg” – tartja a néphiedelem. Június 8-a Medárd napja, amit időjósló napnak tartottak őseink.
A népi megfigyelés szerint a Medárd napi időjárás negyven napig tartja magát: ha esik aznap, csapadékos lesz a nyár eleje, ha viszont száraz idő van, a következő hetekben sem számíthatunk csapadékra.
A Magyar Néprajzi Lexikon azt írja, a bukovinai magyarok hite szerint ezen a napon kezdődött meg az özönvíz. Jászdózsán fürdési tilalom volt ezen a napon, mivel úgy tartották, a vizek királya ilyenkor megfullaszt valakit a vízben. Ugyanakkor azt is tartották, hogy ha Medárd napján megitatják a lovakat, azok nem lesznek rühesek. A Csallóköz egyes falvaiban aznap tartották a lenvetést, mert úgy gondolták, a Medárd napján vetett len nem lesz gazos.
A szőlészethez-borászathoz is kötődtek megfigyelések.
Topolyán úgy vélték, ha Medárd napján esős az idő, savanyú lesz a bor, de ha szépen süt a nap, édes lesz a nedű. Baranyában és a Mura-vidéken a Medárd napi eső rossz szőlőtermést, de bőséges szénát jelent. Ipolybalogban pedig ekkor kaszálták a szénának valót.
