Magyar szakosok húsvétváró szaknapja a Rákóczi-főiskolán

Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológia Tanszékének Magyar Tanszéki Csoportja idei húsvétváró szaknapját az intézmény oktatói, hallgatói és minden érdeklődő számára.

A Kótyuk István Filológiai Campus aulájában megtartott esemény célja az volt, hogy a résztvevők együtt hangolódjanak az ünnepre, miközben a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokat, szimbólumokat és szokásokat ismerhetik meg. A rendezvényt Kész Margit, a Magyar Tanszéki Csoport docense nyitotta meg, aki bevezette a hallgatóságot a kárpátaljai húsvéti szokások szerteágazó világába. Előadásában részletesen ismertette a nagyheti hagyományokat, kezdve a nagycsütörtöki (zöldcsütörtöki) szokásokkal – amikor a hagyomány szerint valamilyen zöld színű ételt kell lenni, ami lehet hagymaszár vagy petrezselyem, hogy egész évben egészségesek legyünk –, egészen a nagypénteki böjtig, amelyhez több helyi hiedelem is kapcsolódik. Például Salánkon úgy tartják, hogy „a nagypénteken díszített tojás soha nem romlik meg”, míg Tiszabökényben még ma is él az „aranyos vízben való mosakodás” szokása, amely szépséget és egészséget hoz az évre – tudhatták meg a jelenlévők Kész Margit szavaiból.

A hallgatóság betekintést nyerhetett a különböző kárpátaljai régiók sajátos húsvéti étkezési és tojásdíszítési szokásaiba is. A rendezvényen bemutatták a salánki viaszolt hímes tojásokat, valamint a beregi karcolt mintákat.

Az előadáson sor került a hagyományos húsvéti kosár tartalmának bemutatására is, amely a húsvéti ünnepkör egyik legfontosabb eleme. A kosár tartalmát olyan jelképes ételek alkották, mint a bárány alakú vaj, a hímes tojás, a cékla, a torma, a bor, a sonka, a kolbász, valamint a kendővel, úgynevezett pászkaterítővel letakart pászka. Mint Kész Margit kiemelte, „nem a húsételek a legfontosabbak a szentelmények sorában”, hiszen sok helyen először a pászkát, máshol a hímes tojást eszik meg az ünnepi asztalnál.

A rendezvény zárásaként a jelenlévők is megkóstolhatták a hagyományos húsvéti ételeket, amelyeket a Magyar Tanszéki Csoport és a Filológia Kar munkatársai készítettek. Emellett lehetőség nyílt a hímes tojások díszítésének kipróbálására is, így mindenki aktív részese lehetett a hagyományok továbbéltetésének.