Írta: Tudósítónk | Forrás: Erdély Ma | 2010. augusztus 11.
A Himnusz költőjének szülőfalujában 1990 augusztusában szervezték meg először a megemlékezést. A rendezvény sikerében akkor sokan kételkedtek, mára azonban Kárpát-medencei jelentőségűvé, az összmagyar együvétartozás jelképvé vált az esemény. A két évtized során a magyarság fontos közéleti, egyházi és irodalmi személyiségei tartottak előadást a sződemeteri református templom előtt lévő, Kő Pál készítette szobornál.
Az emlékmű elkészítésében, határon való áthozatalának lebonyolításában nem kis szerepe volt Jeszenszky Géza akkori magyarországi külügyminiszternek. Ő volt huszadik megemlékezés fő szónoka. A politikus-történész kihangsúlyozta: bár a magyar nép történelmét a Himnuszban is emlegetett „balsors” végigkísérte, nem a mi nemzetünket üldözik a legjobban a szerencsétlenségek — vannak ugyanis olyanok is, amelyek a történelem útvesztőjében eltűntek a föld színéről. Jeszenszky néhány fontosabb, ma is megszívlelendő gondolatot emelt ki Kölcsey életművéből.
A rendezvényen András Gyula és Marcel Mirea színművészek magyar és román nyelven elszavalták a Hymnust. Pakulár István lelkipásztor kihangsúlyozta: Sződemeteren nem elég túristaként megjelenni, hanem fejet kell hajtani ezen, a nemzet számára szentnek számító helyen. Az időközben feltámadt vihar miatt a megemlékezés a templomban folytatódott. Erdei D. István parlamenti képviselő az elmúlt húsz évet felidézve megemlítette mindazokat, akik részt vállaltak a sződemeteri rendezvény szervezésében.
Cs. Varga István irodalomtörténész Kölcsey Ferenc jelentőségéről, a Hymnusról beszélt. Kiemelte: a magyar nemzeté a legvallásosabb himnusz. A felszólalók egyetértettek abban: Sződemeter nagy szülötte minden időben üzen az utókornak. Hrubik Béla, a Csemadok elnöke a szlovákiai magyarok üdvözletét tolmácsolta, kihangsúlyozva a magyar nemzet összetartozását.
A rendezvény koszorúzással zárult.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
