Kijev: nemzetközi tanácskozás a tolerancia jegyében

Az Ukrajnában élő nemzetiségek helyzete, a tolerancia és az idegengyűlölet elleni harc volt a fő témája a Kijevben tartott nemzetközi tanácskozásnak. Az Ukrajna Nemzeti Palotában valóságos nyelvi-nemzeti Bábel keletkezett. A kárpátaljai magyarok képviselői mellett eljöttek a krími tatárok, a koreaiak, az örmények, a zsidók, a romák, s jelen voltak az országban élő felekezetek tagjai is.

Szűkebb pátriánkból többek mellett jelen volt Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere, dr. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, Jurij Huzinec, a megyei nemzetiségi osztály vezetője, Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház lelkészi főjegyzője, Szulincsák Sándor római katolikus plébános, Turányi Tatjána, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke, Fuchs Andrea, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének alelnöke. A küldöttségben Jevhen Zsupan és Mikola Bobinec a ruszin, Szergej Nikogoszján az örmény, Bucsko Borisz a roma, Gheorge Opris a román, Jozef Hajnis a szlovák, Tetyana Romanova és Vladimir Szaltikov az orosz közösséget képviselte.

A fórumon – amelyet levélben üdvözölt Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi biztosa – köszöntötte az országban élő nemzetiségi szervezetek, illetve a történelmi egyházak képviselőit Viktor Janukovics, Ukrajna államfője. Az elnök hitet tett a demokratikus értékek mellett, hangsúlyozva, hogy a nemzetiségi-nyelvi kisebbségek gazdagítják az országot, hozzájárulnak fejlődéséhez. Ukrajna a jövőben is olyan politikát kíván folytatni, amely segíti ezeknek a közösségeknek a fejlődését, kulturális és nyelvi örökségük megőrzését.

Az elnök felhívta a figyelmet: az állam nem csupán törvényi szinten garantálja a nemzeti kisebbségek jogait, önszerveződésükhöz, kulturális újjászületésükhöz is megteremtette a feltételeket. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az ország igazodik az ide vonatkozó alapvető nemzetközi dokumentumokhoz, így aláírta a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, illetve a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Chartáját. Viktor Janukovics aláhúzta: a kulturális sokszínűség a társadalom valódi értékét, illetve egységének garanciáját is jelenti. Emellett akadályt képez az idegengyűlölet és a szélsőségek előtt, amelyek a világ számos helyén mind nyugtalanítóbb jelenségként mutatkoznak. Az államfő kifejtette, az utóbbi években tökéletesítették az állam nemzetiségi politikájának mechanizmusait, és folytatják az ide vonatkozó jogszabályok, például a nemzeti kisebbségekről szóló törvény előkészítését.

A nemzetközi tanácskozáson az ukrán kormány miniszterelnök-helyettesi rangban képviseltette magát. Raisza Bohatirjeva előadásában kitért az országban élő nemzeti közösségek helyzetére, kiemelve a rasszizmus, a kirekesztés, a negatív diszkrimináció elleni fellépés fontosságát. Üdvözölte az egybegyűlteket Hanna German, a Régiók Pártjának parlamenti képviselője, Olekszandr Mirszkij, az Európa Parlament lett, Szanyi Tibor, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti, Olekszandr Feldman, a Legfelső Tanács képviselője. A nemzetiségi szervezetek szószólói is lehetőséget kaptak arra, hogy bemutassák közösségük helyzetét, céljait, mindennapjait. Így többek mellett szó volt a krími tatárok, a muzulmánok, a romák helyzetéről, mindennapjairól. George Hempel, a Vidergeburg szövetség vezetője, a Hoffnunk című lap főszerkesztője például a német közösség helyzetét vette górcső alá. Rufat Atakasi azerbajdzsáni honatya előadásában a két ország kisebbségpolitikája közötti párhuzamokra, illetve az együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet. Szólt az országában élő örmény kisebbség helyzetéről – ugyanerről az ukrajnai örmények képviselőjének egészen más volt a véleménye.

Az országos jelentőségű eseményen előadást tartott Gajdos István. Az UMDSZ elnöke kiemelten szólt a nemzeti kisebbségeket érintő jogszabályokról. S felhívta a figyelmet a békés egymás élés, a tolerancia fontosságára is.