November 5-én Budapesten tartotta közgyűlését az időközben köztestületté vált Magyar Művészeti Akadémia. Az alakuló ülés munkájában szűkebb pátriánkat Erfán Ferenc festő- és iparművész, Füzesi Magda költő, Magyar László festőművész, Nagy Zoltán Mihály író, Vári Fábián László költő, író, műfordító, néprajzkutató, Vidnyánszky Attila színházi rendező képviselték. A delegáció tagja volt Dupka György irodalmár, közíró is. A köztestület megalakulását kimondó határozatot követően az akadémikusok elfogadták az MMA alapszabályát, majd megválasztották a köztestület tisztségviselőit.
A művészeti akadémiát a következő három évben az eddigi ügyvezető elnök, Fekete György vezeti, a két alelnöke Csáji Attila festőművész és Zelnik József etnográfus, a főtitkár Kucsera Tamás Gergely lett. Jankovics Marcell filmrendezőt, grafikust és Sára Sándor filmrendezőt elnökségi tagokká, Haris László fotóművészt felügyelő testületi taggá választották.
Fekete György beszédében emlékeztetett: minden európai országban van köztestületként működő művészeti akadémia. Az MMA is szeretné hallatni szavát a hazai kulturális stratégia alakításában, azonban a közéleti „harcokban” nem kíván részt venni. Mint az elnök felidézte, a kormány az MMA használatába adta a Vigadót, amelynek rekonstrukciója várhatóan 2012 második felére fejeződik be. Az épületben zajló kulturális programokért így az MMA lesz felelős; terveik közül megemlítette, hogy a hatodik emeleten kialakítandó új kiállítóhelyen Nemzeti Szalont kívánnak létrehozni.
Fekete György beszámolója szerint az eddigi hét tagozat mellett 2012 nyarára nyolcadikként megalakul a színházi tagozat, a zenei tagozatba pedig a komponisták mellett a továbbiakban a zenészek is beléphetnek majd. Önálló táncművészeti tagozat megalakítása nincs napirenden, a táncosok azonban beléphetnek más – például a népművészeti vagy a színházi – tagozatokba.
Bemutatkozó beszédeikben Csáji Attila a magyar művészet gazdagságának külföldi és belföldi bemutatását, Sára Sándor a magyar nemzeti filmgyártás újraindítását, míg Haris László a "mostoha" magyar fotográfia érdekképviseletét tűzte ki célul.
A Magyar Művészeti Akadémia a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényben rögzített intézmény, amely az Országgyűlés által július 26-án elfogadott CIX. törvény alapján köztestületként működik a jövőben. Az MMA-ról szóló jogszabály értelmében a művészeti akadémia az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület, amely a művészettel - különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A tagokat a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma legfeljebb kétszáz lehet, ők a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek lehetnek. A törvény értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében az MMA elnökét, a szervezet főtitkárának megbízatása öt évre szól.
Az MMA véleményét a hazai művészeti életet, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során a júliusban elfogadott törvény értelmében ki kell kérni. A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.
