„A muzsalyi határban gyönyörű ligetszerű tölgyerdők közt fekszik az Erdő-baktának is nevezett puszta, csinos kastélylyal és jól berendezett gazdasággal. Határában néhány év előtt árokásás alkalmával igen régi vaskardokat, sarkantyúkat s egyéb lovas szerelvényt találtak. Hajdan falu volt, mely a XIV. században virágzott, s melynek nyoma a Gottesmann-féle kastélytelek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel” – írja Lehoczky Tivadar 1881-ben Beregvármegye monographiája című művében Nagybaktáról.
Csak keveset tudunk a település központjában álló kastélyról.
Az egyik vélemény szerint a kastélyt a XIX. században építette egy Gottessmann nevű osztrák földbirtokos, míg más forrás szerint az előző tulajdonos, az Ocskay-család emelte az épületet.
A kastély klasszicista stílusjegyeket visel magán, homlokzatának közepét háromtengelyes, timpanonos rizalit díszíti.
Miután a Gottessmann család kihalt, a föld és a kastély visszaszállt a koronára, állami tulajdonba került, s a magyar királyi mezőgazdasági kísérleti intézet bázisaként működött. Ritka növényekkel ültették be a parkot.
A csehszlovák érában vetőmag-előállító kísérleti állomásként használták. A szovjet korszakban itt hozták létre az Állami Mezőgazdasági Kísérleti Állomást.
