Írta: Lengyel János | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. március 06.
Február 27-én a Napkelet Egyesület a békásmegyeri Attila Szállóban az Irodalmi Teadélután című programsorozat keretében látta vendégül Füzesi Magda kárpátaljai születésű költőt és Dinnyés József daltulajdonost, református kántort. A nagyberegi poétának 2012 decemberében a Kráter Kiadónál jelent meg Kagylóének című verses kötete, ahol a verseket maga a szerző válogatta össze.
Botz Domonkos író-újságírónak, az est házigazdájának bevezetőjét követően Dr. Szabó Józsefné Jobák Márta elszavalta az Ima mindenkor című Füzesi verset.
Dinnyés József a költőnő megzenésített verseiből adott elő egy csokorra valót. Elmesélte az első kárpátaljai útját, kitért arra, hogyan ismerkedett meg egy fiatal újságíró nővel, aki időközben a magyar irodalom egyik jelentős alakjává vált. Az első zenei blokk öt verset tartalmazott, Dinnyés kiemelte a Hazáról című költemény utolsó két sorát, ami egyszerűen, de lényegre törően jellemezte a Szovjetunió állampolgárainak mindennapjait: Úgy szeretnék önmagammal önmagamra maradni.
A rögtönzött interjú során Botz Domonkos a kisebbségi létről, a Szovjetunióban, illetve Ukrajnában megélt élményekről kérdezte a költőnőt. Válaszában Füzesi Magda rámutatott arra, hogy kisebbséginek lenni egyben jó iskola is. Érdekes ellentét alakult ki kérdező és válaszadó között a Téli éjszakák című vers kapcsán. Előbbi azt rendszerbírálóként értelmezte, holott a szerző elmondása szerint ez egy szerelmes vers. Ez a tény is azt mutatja, hogy az igazán nagy költők versei egyszerre több dologról is szólhatnak. Füzesi Magda erre reagálva elmesélte a Sirályok az Ungon című versének érdekes történetét: az ungvári egyetemen úgy értelmezték, hogy a műben szereplő huszonhét sirály az SZKP XXVII. pártkongresszusát jelképezi.
Füzesi Magda a kárpátaljai Nagyberegen született, 2005-ben települt át Budapestre, de ma már Erdélyben, Kolozsvárott él. Egy életút a kisebbségből a kisebbségbe. A Kárpátaljai Hírmondó főszerkesztőjét ma már méltán nevezhetjük a Kárpát-medence költőjének. Ahogy ő mondja magáról: Nagyberegen az édesanyám lánya vagyok, Budapesten a lányom anyja vagyok, Kolozsváron a férjem felesége vagyok.
Minden, a határokon túl élő, magyar számára megszívlelendő a költő egyik gondolata: A kisebbségi létnek is vannak ajándékai.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
