Ismét Vereckénél

Kárpátalján, magyar történelmi helyszíneken tartották az Ismét Vereckénél című Rákóczi-ballada ősbemutatóját, amelynek szövegét Gubcsi Lajos, zenéjét Benkő László szerezte. A rockballada a munkácsi várban, a beregszászi református templomban, valamint az ungvári várban került bemutatásra. A beregszászi előadást követően lehetőségünk volt néhány szót váltani Gubcsi Lajossal.

— Honnan jött az ötlet a darab megírására?

— Azt hiszem, gyermekkorom óta valahol bennem él. Két eszményjelképem van: Atilla a fiával, Csabával, valamint Rákóczi az édesanyjával, Zrínyi Ilonával. A darab ez utóbbiakról szól, 4 éve született egy balladavers formájában. A mű Rákóczi dilemmáját dolgozza fel, miszerint nem tudja eldönteni, hogy szabad-e átlépnie a határt, nem tudva, hogy pusztulás jön-e már másnap, vagy inkább forduljon vissza. A rockballadával II. Rákóczi Ferencnek szeretnénk emléket állítani a fejedelem által vezetett szabadságharc 300. évfordulója tiszteletére.

A mű végső szövege egy évvel ezelőtt készült el, ezután Benkő László és kísérőcsapata megírták a zenéjét.

— Miért pont Kárpátalján tartották a ballada ősbemutatóját?

— Azért itt, mert innen ered mindaz, ami Árpádhoz vagy Rákóczihoz kötődik. A vidék mindig a magyar szabadságharcok legfontosabb forrása is volt. Ahogy Árpád Vereckére érkezvén jött rá, hogy ez az ő hazája, úgy Rákócziban is Vereckén tudatosult, hogy újra el kell foglalnia a hazát, mivel azt 200 éven keresztül bitorolták. Meggyőződésem szerint, ha valóban minden Kárpátaljáról ered, akkor a balladát is itt kell először bemutatni. Amikor a darabot írni kezdtük, már akkor tudtuk, hogy az ősbemutató Kárpátalján lesz. Jómagam sokszor voltam Vereckén, áhítattal jártam a munkácsi vár kazamatáiban, lépcsőin. Ez idő alatt átragadt rám valami ennek az országrésznek a sejtelmes erejéből, hogy innen mindent újra lehet, és újra kell kezdeni.

— Beregszászban miért pont templomot választottak a darab bemutatására?

— Az általunk tervezett többi helyszínen van vár. Mivel Beregszásznak nincs vára, ezért az „Erős várunk nékünk az Isten!” örök igazságból kiindulva döntöttünk a református templom mellett.

— Milyennek ítéli meg a közönség visszajelzését?

— Valamennyi előadás helyszínén éreztük azt, hogy a darab gondolatisága, vagyis az, hogy „rabnak nincs hazája, csak a szabad igaz” átragadt a hallgatóságra.

— Hol láthatja a közönség a darabot legközelebb?

Az elmúlt vasárnap Magyarországon, a sárospataki várban mutattuk be. Idővel Erdélyben, Felvidéken, valamint a Dunántúlon is tervezünk hasonló körutat. Azon is gondolkodunk, hogyan lehet színházi előadássá bővíteni a darabot. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kárpátaljai fellépéssorozat saját erőnkből megszervezett ajándék a nemzet asztalán.

— Köszönöm a beszélgetést!