(+380 3141) 4-28-15; +380 (66) 475 19 00 kmmintezet@gmail.com

Honfoglalásunk emlékművei

Írta: Magyar Nemzet | Forrás: MNO | 2011. február 02.

Munkács, Nyitra, Dévény, Pannonhalma, Ópusztaszer, Zimony, Brassó: a történelmi Magyarország szimbolikus jelentőségű helyei, a honfoglaláshoz köthető fontos csaták, események tanúi, egyúttal az ezeréves magyar nemzet nagyságát bizonyító üzenőpontok az akkori külföld, valamint a jobbára a korabeli határterületeken élő nemzetiségek felé. A millenniumra készülődve 1894-ben ezt a hét helyszínt jelölte ki Thaly Kálmán történész, országgyűlési képviselő a honfoglalás emlékműveinek elhelyezésére.

Honfoglalásunk emlékművei

A Hősök terén álló millenniumi emlékművet mindenki ismeri, a fenti helyszínek azonban mára jórészt elsikkadtak a nemzeti emlékezetben. Nem utolsósorban új gazdáik hanyagsága, de még gyakrabban tudatos rombolása miatt. A hét emlékműből Trianon után öt került az országhatáron túlra, s az új honfoglalók nehezen viselték a látványukat is, így némelyiknek ma már csak hűlt helye látható. A legkövetkezetesebb múltpusztítást a szlovákok végezték: a ma Pozsony külvárosának számító Dévényt, mint oly sok magyar, de legalábbis közös emléket, előbb szőröstül-bőröstül saját örökségük részévé tették, majd a vár hatvanas években kezdődött újjáépítési munkálatai során a magyar emlékoszlop nyomát is eltüntették. Máshol – Nyitrán, Szerbiában, Brassóban – legalább egy talapzat, egy torzóként megmaradt vagy épp funkcióját vesztett, de még álló építmény emlékeztet a magyar honfoglalásra: igaz, gyaníthatóan a múltmásításban elkövetett trehányságnak köszönhetik létüket. Csoda egyelőre csak Munkácson történt, ahol 2007-ben egy Kárpátaljáról Amerikába szakadt lokálpatrióta, idősebb Pákh Sándor kezdeményezésére újraállították az obeliszket, turullal a tetején, mely remekül megfér a közelében lobogó ukrán zászlóval.
A Honfoglalásunk hét emlékműve című kötet szerzője, Kovács Sándor, Kárpátalja ismerője, fáradhatatlan kutatója és népszerűsítője legújabb munkájával kilépett szűkebb hazája határai közül. Jól tette. Informatív, sok – köztük számos archív – képpel illusztrált munkája történelemkönyvnek s afféle honismereti útikalauznak egyaránt kiváló. Nagy erénye, hogy az emlékművek kalandos múltja és jelene mellett részletesen bemutatja a helyszíneket, azok történetét, jelentőségét is, felvillantva az országot lázban tartó millenniumi készülődés hangulatát, s stílusa, bár itt-ott enyhén megdöccen, mindeközben egy pillanatra sem válik tankönyvszagúvá.

Hírek

  • Tollfosztás, kukoricamorzsolás és lámpáskészítés – Márton-napi hagyományok elevenedtek meg a Nagyberegi Tájházban

    Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...

  • Ma van a magyar nyelv napja

    November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.

  • Márton-napi hagyományokkal ismerkedtek a gyerekek a Tulipán Tanoda foglalkozásain

    Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...

  • Székely Gusztáv személyében új elnöke van a KMPSZ-nek

    Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...

Események

Copyright © 2026 KMMI