A Beregszászért Alapítvány kuratóriuma és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) közös szervezésében került felavatásra Schober Ottó (1932-2019) emléktáblája az Európa-Magyar Ház udvarán.
A színész, színházi rendező, író, művelődésiház-igazgató, Beregszász díszpolgára életét röviden Zubánics László ismertette. A KMMI elnöke megjegyezte, hogy az érdeklődők között is sokan lehetnek olyanok, akik személyesen ismerték Oti bácsit.
– Oti bácsi a kultúrával, a beregszászi közművelődéssel, általában a beregszászi magyarsággal sokat foglalkozott. Beregszász című verse, amelyet Baláczky Vlagyimir, ismertebb nevén Pitkin megzenésített, minden beregszászi szívébe beírta a máig ismert gondolatokat: „Vérke partján, szőlődombok lágy ölén, ez a város örökké a szívemben él. S te se feledd soha, akármerre jársz: túl a Tiszán van egy város – Beregszász.” Ottó bácsi keserédes, romantikus humorral tudta megfogalmazni a mindennapokat, és megpróbált a ’70-80-as évek nehézségeiben is mindent megtenni a kultúráért, az általa elindított kezdeményezések szárba szökkentek, és a mai napig Beregszász kultúrájának a lényegét alkotják. Humora haláláig elkísérte, a Kárpátaljai Szövetségben a kulturális programok szervezésével foglalkozott, színvonalas produkciókat közvetített – fogalmazott Zubánics László, majd részletet olvasott fel Schober Ottó az Írogató ember lettem… című írásából.
Gyebnár István, a beregszászi konzulátus ideiglenes ügyvivője is méltatta Schober Ottó munkásságát.
Csobolya József nyugalmazott történész visszaemlékezett a színházi rendező, író életére, érdekes adalékokkal szolgált. Schober Ottó családja nem lehetett jelen az ünnepségen, de levélben küldte el üdvözlő szavait, mint ahogy Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke is. Az elnök a levélben kiemelte, nemcsak Beregszász, de egész Kárpátalja magyarsága hálás lehet Schober Ottónak mindazért, amit kultúránk és nemzeti identitásunk érdekében tett. „A népszínház rendezőjeként, színészként, a kultúrház igazgatójaként életben tartotta a magyar szót, elvitte azt a járási és a terület magyarok lakta városaiba, falvaiba, olyan időkben, amikor jószerével ez volt a templom és az iskola mellett nemzeti identitástudatunk erősítésének szinte egyetlen lehetősége. Munkájának méltó jutalma, hogy az a város, ahol élete nagyobb részét töltötte, díszpolgárává választotta” – állt a levélben.
A domborművet Sándor Attila erdélyi szobrászművész készítette, amelyet Gyebnár István és Nagy Béla, a Beregszászi Népszínház egykori rendezője leplezett le.
A jelenlévők elhelyezték a tisztelet koszorúit a táblánál, majd felcsendült a „Beregszász” című dal újrafeldolgozott változata.
Tavaly az Ungvári Magyar Házban avattak emléktáblát a tiszteletére.
