Először a koronavírus okozta világjárvány, majd a háború mért hatalmas csapást Kárpátalja turizmusára. A vidék egykori húzóágazata ugyan nem szűnt meg, ám az érintettek közül a legtöbben a kivárásra rendezkedtek be, felkészülnek arra az időszakra, amikor ismét nagy számban tudnak vendégeket fogadni. A felkészülést segítik a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által megjelentetett kétnyelvű (ukrán-magyar) kiadványok, amelyek a vidékünkön található érdekesebb természeti látnivalókat, az épített örökség kiemelkedő darabjait mutatják be, felsorolják az itt működő vendéglátó helyeket, és felhívják a figyelmet a különböző turisztikai attrakciókra.
Az Őseink nyomában / Vereckei-hágó című brosúra a Beregszász – Munkács – Kendereske – Őrhegyalja – Beregszentmiklós – Beregvár – Szolyva – Felsőgereben – Verebes útvonalat ajánlja a túrázni vágyók figyelmébe.
Kárpátalja legnevezetesebb, legimpozánsabb várának, a munkácsi erődítménynek a keletkezéséről pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Az évszázadok során sokszor cserélt gazdát: Károly Róbert, Nagy Lajos, Korjatovics Tódor, Hunyadi János, Mátyás király, Bethlen Gábor és a Rákócziak tulajdonában is állt. A vár igazi hírnevét I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona három éven át tartó, 1685 és 1688 közötti hősies várvédelme hozta meg. Az erődítményben kapott helyet a honfoglalás milleniumának hét országos emlékművei közül a Turulmadaras emlékoszlop, melyet a csehszlovák uralom alatt elbontottak. Az emlékművet 2008-ban avatták újra, amelyet a munkácsi városi tanács határozata alapján 2023 októberében újból eltávolítottak.
Munkácsy Mihály, a legismertebb kárpátaljai festőművész 1882-ben többek között Jókai Mór társaságában ellátogatott szülővárosába, Munkácsra. Jókainak nagyon megtetszett a táj, az itt élő emberek, és ezért azt tanácsolta vejének, Feszty Árpádnak, hogy készülő nagy művének, a magyarok bejövetelének emléket állító Feszty-körképhez válasszon egy Munkács közelében levő helyszínt. Ez a kendereskei domboldal, ahol a festő barátaival a nagy műhöz a vázlatokat elkészítette. Ma itt áll a kendereskei Feszty-kilátó.
Munkács határában, Őrhegyalja település közelében áll a podheringi emlékoszlop, amely a mai Kárpátalja területén az 1848–49-es szabadságharc alatt lezajlott legjelentősebb összecsapásnak állít emléket.
Beregszentmiklós legismertebb látványossága a Telegdy-Rákóczi kastély. Az épületegyüttes látogatható, Bartos József munkácsi festőművész és felesége működtet benne állandó kiállítást.
A Vereckei-hágó felé vezető főút mentén találjuk a fényűző beregvári Schönborn-kastélyt, amely számos látványossággal büszkélkedhet. Parkjában a Kárpátokban őshonos növényzet között egzotikus fák, bokrok szebbnél szebb példányai láthatók. A lenyűgöző parkot számos forrás gazdagítja, legismertebb közülük a legendák övezte Örök fiatalság forrása.
A Szolyvai Emlékpark a kárpátaljai magyarság XX. századi sorstragédiájának jelképe. A rendelkezésre álló források szerint 1944. novemberében vidékünkről mintegy 35-40 ezer embert hurcoltak el málenykij robotra, s közülük mintegy húszezren odahaltak. Az emlékmű siratófalán a fekete márványtáblákra több mint 12 ezer nevet véstek fel mostanáig. A folyamatosan bővülő parkban a sztálinizmus és a kommunizmus áldozatainak a neveit tartalmazó márványtáblák is megtalálhatók.
A brosúra összeállítói – Kovaly Olekszandr és Tóth Attila – bemutatják a felsőgerebeni Árpád-vonal bunkermaradványait, és részletezik a Vereckei Honfoglalási Emlékmű történetét. Az általuk ajánlott túraútvonal Latorcafő településről indul és Verebesen ér véget.
