Február 3-án a katolikus és az ortodox világ Szent Balázsról emlékezik meg. A püspök emléknapjához számos népszokás és egészséggel kapcsolatos hiedelem élt a népi kultúrában.
Szent Balázs püspök és vértanú a Krisztus utáni III-IV. században élő orvos volt. A mai Törökország területén, Sivason élt. Az örmény orvosról keveset tudni: püspökké avatása után elvonultan élt. 316-ban egy római helytartó elfogatta. Sokáig kínozták, végül lefejezték február 3-án. A katolikus és az ortodox keresztények is szentként tisztelik.
A legenda szerint Balázs a torokbetegségek gyógyítója.
Egy özvegyasszony fiának a torkán megakadt a halszálka, de a püspök imádkozására megmenekült. A VI. századtól kezdve tartják a torokfájás gyógyítójának a szent püspököt.
Szokás ezen a napon a Balázs-áldás (balázsolás), amikor a papok két gyertyát tesznek a gyermekek álla alá, és imádkoznak értük.
A Balázs napon szentelt almának gyógyító erőt tulajdonítottak, amivel a torokfájást enyhítették. A Dunántúlon a Balázs-járás hagyományában a gyerekek maskarában járták a házakat, kolbászt és szalonnát gyűjtöttek, amivel majd a tanítókat támogatták.
