A szalagavató minden iskola életében ünnep, ám a Nagyberegi Református Líceumban idén is több volt egyszerű hagyománynál. A bizonytalan világban különösen nagy súlya lett mindannak, ami erőt ad: a hitnek, a közösségnek, a szeretettel hordozó tanári szolgálatnak és a fiatalokban élő reménynek. Amikor a tizenhét végzős mellére felkerült a zöld szalag, nem csupán azt jelezte, hogy közeleg a búcsú, az elindulás ideje, hanem azt is, hogy mindaz, amit itt kaptak, elkíséri őket az úton. Az ünnepség egyszerre szólt hálaadásról, biztatásról és Isten megtartó közelségéről, amelyet a felszólalók szavai is erőteljesen visszhangoztak.
Tóth László lelkészigazgató a végzős diákok által választott vezérigével köszöntötte az ünnepelteket: „Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál” (Péld 18, 10). Bizonyára nem véletlen az igeválasztásotok, s nem véletlen, hogy Isten így akar megmutatkozni: Én vagyok az erős torony. Ez menedék a legnehezebb helyzetekben is, ahová el tudtok rejtőzni, ahová igaz emberként járultok hozzá, amit messziről látni, és mindig üzen, elmondja, mi a feladatotok. Aki Hozzá megy Jézus Krisztus által, az védelmet talál. Tóth László arra kérte a fiatalokat, hogy ez az ige legyen számukra fény, erő és vezetés a következő években is.
„A szalagavató több egy egyszerű iskola ünnepségnél: találkozása annak, amit a múltból kaptunk, és annak, amit a jövő felé viszünk magunkkal” – kezdte köszöntését Jusztin Miklós, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. „Jelképe annak a közösségnek, amely ezen iskola falai között formálódott a tanárok türelméből, a szülők szeretetéből, a diákok szorgalmából. A Nagyberegi Református Líceum nem csupán tudást ad át, hanem lelki közösséget és hitbéli alapokat is teremt, amely generációkon át olyan fiatalokat nevel, akik magyarságukat, értékeiket és hitvallásukat egyaránt felelősséggel viszik tovább” – fogalmazott a diplomata.
Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, a Diakóniai Központ igazgatója levélben küldte el üzenetét, amelyben arra emlékeztette a végzősöket, hogy a szalagavató mérföldkő az életükben, s hamarosan fontos döntések várnak rájuk. A Római levél szavaival bátorította őket: „A reménység Istene pedig töltsön be titeket a hitben teljes örömmel és békességgel…” (Róm 15,13). Hálát adott a tanárok kitartó szolgálatáért és a szülők bizalmáért, hogy egyházi intézményt választottak gyermekeik számára.
Ionika Antal Viktória oktatási igazgató arról beszélt, milyen nehéz elindulni egy új, ismeretlen úton, amely olykor félelemmel tölti el az embert. Józsué történetén keresztül emlékeztette a diákokat: ha Isten útját választják, nem maradnak egyedül. „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek (…), mert maga az Úr, a te Istened megy veled, nem hagy el téged, és nem marad el tőled” (5Móz 31,6) – hangzott a bátorítás.
Az ünnepség meghitt pillanata volt, amikor Zsoldos Miklós osztályfőnök feltűzte a végzősök szívére a reményt jelképező zöld szalagot. A tizedikesek szeretettel köszöntötték az előttük járókat, majd Iván Ádám 9. osztályos tanuló gyönyörű énekkel ajándékozta meg a közösséget.
Külön örömre adott alkalmat, hogy éppen ezen a napon ünnepelte 50. születésnapját Tóth László lelkészigazgató, akit Tar Tímea szervezőpedagógus és Ionika Antal Viktória köszöntött a tantestület és a diákok nevében.
Az ünnepség színvonalát tovább emelte az Arany kéve néptáncegyüttes lendületes előadása Orosz Péter vezetésével, majd a végzősök elegáns keringője zárta a műsort.
Tóth László zárszavában Isten áldását kérte a végzősök életére, és egy kézfogással, egy öleléssel bocsátotta őket útjukra – ahogy egy igazi lelki közösségből indulnak tovább azok, akik itt növekedtek, erősödtek, és ma már a felnőtté válás küszöbén állnak.
