A szovjet érában sokak elbizonytalanodtak a sokszor szajkózott mondat hallatán: ezer évig nem volt itt semmi, a vidék életében minden érdemleges dolog a felszabadítók eljövetelével kezdődött. A Dupka György és Zubánics László által közösen szerkesztett Szépasszony dombja, Kárpátaljai történeti és helyi mondák c. kiadvány a fenti állítás eleven cáfolata. Csaknem valamennyi településünk keletkezésével kapcsolatban fennmaradt egy-két, gyakran csodás elemekkel átszőtt történet, amely az itt élők gazdag fantáziájának ékes bizonyítéka.
Mint ahogy a kötet összeállítói találóan megállapítják: eleink emlékezetében a honfoglalás, a tatárdúlás, a török rabság jelentős történelmi eseményként maradt meg. Akárcsak Kárpát-medence más vidékein, nálunk is igen gazdag a Mátyás király alakja köré szőtt legendárium. Ezúttal is bizonyítást nyer, hogy a Rákóczi-szabadságharc bölcsője ez a vidék. Rákóczi turul madaráról éppúgy olvashatunk, mint a fejedelem legendás hírű ezredes kapitányáról, Esze Tamásról, Rákóczi hűséges apródjáról, Mikes Kelemenről. Vagy például arról, hogy a kurucok milyen csellel vették be a huszti várat.
S ha már a várakról, várromokról van szó: nemcsak a munkácsi, az ungvári, a nevickei várhoz fűződnek mesés történetek. A nagyszőlősi Kankó-vár, a kovászói várrom látványa ugyanúgy megmozgatta a környékbeliek fantáziáját, mint a viski várhegy vagy a Bronyka vára.
Most, a tanév elején adja magát az ötlet: Ki tud többet szülőföldünkről? címmel érdemes lenne vetélkedőt szervezni az általános és a középiskolások körében. S hogy valóban élményszámba menjen a nemes versengés, néhány különösen izgalmas és a fordulatos történetet a helyi színjátszók elő is adhatnának. Így válna igazán közkinccsé a kötetbe gyűjtött hihetetlenül gazdag anyag.
