Báró Perényi Zsigmondra emlékeztek Budapesten

Kárpátaljai gyökerek, a magyar szabadság mártírja

„Perényi Zsigmond alakja örök példa a magyarság előtt. Hiszen az ő kitartása, elvhűsége példát mutat mindenkinek” – emelte ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke október 9-én az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc mártír országgyűlési képviselőinek tiszteletére rendezett megemlékezésen Budapesten.

Koszorúzással és ünnepi műsorral emlékeztek október 9-én Budapesten az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc mártír országgyűlési képviselőire. Az egykori pesti Újépület északkeleti sarkának helyén, az öt kivégzett politikus emlékére állított emléktáblánál tartott rendezvényen Brenzovics László, a KMKSZ elnöke báró Perényi Zsigmond életútját és a kárpátaljai magyar közösség történelmi emlékezetében betöltött szerepét idézte fel.

Az első magyar népképviseleti országgyűlés öt mártírja – gróf Batthyány Lajos, Csány László, báró Jeszenák János, báró Perényi Zsigmond és Szacsvay Imre – a szabadságharc leverését követő megtorlás áldozata lett. Emléküket az egykor katonai létesítményként szolgáló Újépület helyén, a Szabadság tér közelében felállított emléktábla őrzi. Az Országgyűlés Hivatalának kezdeményezésére 2019-ben elhelyezett emlékjel a kivégzett politikusok közös emlékezetét ápolja.

A megemlékezésen elsőként dr. Kedves Gyula ezredes, hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közgyűjteményi tanácsadója mondott beszédet. Perényi Zsigmond pályáját felidézve hangsúlyozta, hogy a politikus hazafiként és a polgári fejlődés elkötelezett híveként egyaránt meghatározó szerepet vállalt a reformkorban és a szabadságharc idején.

Perényi már fiatalon bekapcsolódott a közéletbe, később magas állami tisztségeket töltött be. Bíróként a politikai hatalom elvárásaitól függetlenül igyekezett érvényesíteni elveit, és a korabeli politikai perekben is kiállt meggyőződése mellett. A szabadságharc idején a felsőház elnökeként a törvényhozás munkáját segítette, és a függetlenségi törekvések mellett maradt a világosi fegyverletételt követően is.

Kedves Gyula felidézte Perényi elhatározását is, amellyel a szabadságharc ügyének szolgálatát a legvégsőkig vállalta. A politikus tudta, hogy döntése súlyos következményekkel járhat, mégsem hátrált meg. A hadtörténész szerint mártírhalálával példát kívánt mutatni a nemzetnek, és erőt adni ahhoz, hogy a vereség után is kitartson elvei mellett.

A Perényi család évszázados kárpátaljai kötődése

Brenzovics László beszédében a Perényi család történelmi jelentőségét és a vidékhez fűződő szoros kapcsolatát emelte ki. Mint fogalmazott, a család a középkorban és az újkorban egyaránt meghatározó szerepet játszott Északkelet-Felvidék, a mai Kárpátalja történetében. Birtokaik közé tartozott a királyházi Nyalábvár, a nagyszőlősi Kankó-vár, valamint a nagyszőlősi és a beregvégardói kastély.

A család egyik legkiemelkedőbb alakja, báró Perényi Zsigmond Beregvégardóban született. A szabadságharc idején a magyar felsőház elnökeként vállalt szerepet, Debrecenben ő is aláírta a magyar függetlenségi nyilatkozatot. A világosi fegyverletételt követően az osztrákok fogságába került, majd halálra ítélték. 1849. október 24-én azon a helyen végezték ki, ahol ma az emléktábla őrzi az öt mártír politikus emlékét.

Brenzovics László szerint Perényi Zsigmond a magyar függetlenség és szabadság ügyéhez való ragaszkodásával maradandó nyomot hagyott a történelemben. A bíróság előtt sem tagadta meg a szabadságharc érdekében vállalt tetteit, emléke pedig a szovjet korszak emlékezetpolitikai törekvései ellenére is fennmaradt Kárpátalján.

A KMKSZ elnöke felidézte a nagyszőlősi Perényi-szobor történetét is. Az 1906-ban felállított alkotást a szovjet időszakban eltávolították eredeti helyéről. Brenzovics László elmondása szerint diákként még az ungvári vár múzeumának raktárában látta a szobrot, később pedig, amikor értesült arról, hogy a helyi magyarság szeretné visszaállítani az emlékművet, kezdeményezte annak felkutatását. A szobor végül 1991 októberében visszakerült Nagyszőlősre.

Perényi Zsigmond emléke ma is jelen van a kárpátaljai magyar közösség életében: a nagyszőlősi magyar tannyelvű középiskola az ő nevét viseli, beregvégardói szülőháza pedig kulturális központnak ad helyet. A KMKSZ elnöke arról is beszélt, hogy a háborús körülmények ellenére a helyi magyarság minden évben megemlékezik a vértanúról: október 6-án megkoszorúzzák nagyszőlősi szobrát, és a szülőháza falán elhelyezett emléktáblánál is leróják tiszteletüket.

„Azt hiszem, hogy a neve örökké élni fog, és élni fog Kárpátalján is, ami neki a szülőföldje volt” – fogalmazott Brenzovics László, hozzátéve, hogy amíg magyar közösség él a vidéken, Perényi Zsigmond emléke is fennmarad.

A fiatalok műsora a történelmi emlékezet szolgálatában

A megemlékezésen a Szemere Bertalan Általános Iskola hetedik osztályos tanulói versekkel és dalokkal idézték fel a szabadságharc és a megtorlás időszakát. A műsor különleges részét képezték azok a népdalrészletek, amelyeket Bartók Béla és Kodály Zoltán a báró Perényi Zsigmond szülőföldjéhez kötődő népzenei hagyományból gyűjtött.

A rendezvény szervezői évek óta fontosnak tartják, hogy az emlékezésbe a fiatalabb nemzedéket is bevonják. A történelmi események és az egykori politikusok sorsának megismertetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a következő generációk is megőrizzék a szabadságharc mártírjainak emlékét.