Írta: Tudósító | Forrás: Balassi.eu nyomán Felvidék.ma | 2013. február 15.
Február 13-án bensőséges kulturális eseménynek adott otthont a budai Gellért szálló, ahol mintegy százhúsz fős közönség előtt 17. alkalommal adták át a Balassi-kardokat, tisztelegve a XVI. századi európai géniusz, a zólyomi születésű Balassi Bálint emléke előtt.
Balassi versét Pál Péter lendvai (Szlovénia) diák szavalta el, majd a költemény francia nyelven is elhangzott Kévin Massin tolmácsolásában.
Az ünnepség zenei „aláfestését” az MR Énekkara (kórusvezető Somos Csaba) biztosította, amely Utassy József Ad notam Balassi Bálint című, Koltay Gergely által erre az alkalomra megzenésített versét adta elő.
A Fazekas József bonyhádi kovácsmester által készítette Balassi-kardokat ebben az esztendőben Kalász Márton és a francia Jean-Luc Moreau műfordítót vehette át. A magyar költőnek Kiss-Rigó László megyéspüspök, a párizsi kiválóságnak Szilágyi Áron kardvívó olimpiai bajnok nyújtotta át az elismerést.
A kitüntetett Kalász Márton négy versét Blaskó Péter Kossuth-díjas színművész szavalta el.
A rendezvényen Balassi-éremmel tüntették ki Wurst Erzsébet ausztriai magyar civil szervezőt, akinek munkája nyomán január 25-én a bécsi Stephansdomban Balassi-misét tartottak, ezen szentelték meg a most átadott két Balassi-kardot. A laudációt mondó Rubovszky András, a Balassi-kard kuratóriumának tagja egyebek közt azt emelte ki, hogy a bécsi dómban több száz magyar énekelhette a Himnuszt. Az érmet maga az alkotó, az M. S. mester-díjas Rieger Tibor nyújtotta át.
Kalász Márton (1934, Somberek) költő. 1991–1994 között a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatója. 1995-től a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított. Budapesten él és alkot. 2001–2007 között a Magyar Írószövetség elnöke. 1955-ben jelent meg első kötete Hajnali szekerek címmel, azóta több mint harminc könyve látott napvilágot: a versek mellett regényeket és esszéket is közkinccsé tett. Berlin - Zárt övezet. Emlékezések című művel 2010-ben jutott a közönség elé. Műfordítóként többek között Günter Grass alkotásait ültette át magyarra. Baráti kapcsolatba lépett számos nyugati irodalmár között Tomas Tranströmer svéd költővel, a 2011-es irodalmi Nobel-díjassal.
Jean-Luc Moreau (1937, Indre-et-Loire) műfordító, költő, professzor. Fordításai a magyar költészet kiválóságait teszik közkinccsé a francia nyelvterületen. Ady Endrét, Radnóti Miklóst, Illyés Gyulát, Karinthy Frigyest, Krúdy Gyulát, Kosztolányi Dezsőt, Bánffy Miklóst, Hunyady Sándort is megismerhetővé tette francia barátaink számára. Balassi Bálinttól is fordított strófát – noha a Balassi-strófa előzőleg ismeretlen volt a francia irodalomban. Kereken ötven évvel ezelőtt jött először Magyarországra, jó barátai vannak a magyar irodalmi életben, többek között Tornai József Balassi-kardos költő is baráti érzéseket táplál Moreau iránt. A frankhoni költő felesége is kitűnően beszél magyarul.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
