A kultúra maga a lélek

A Magyar Kultúra Napja alkalmából 20. alkalommal adták át az Egyetemes, valamint a Magyar Kultúra Lovagja kitüntető címeket. Idén az Alapító Lovagok és a Kultúra Lovagrendje 13 országból 222 tagot kért fel, hogy végezze el a lovagias tettek értékelését. Végül 193 felterjesztett kulturális és közéleti személyiségre tettek javaslatot, és közülük választotta ki a kuratórium azt a néhány jeles személyiséget, akik a Kultúra Lovagjai lettek, s akik egyben a nemzet összetartozását is jelképezik.

A cím birtokosai közé Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnöke, a KMMI igazgatója is bekerült.

Az ünnepség színhelyét, a Stefánia palota nézőterét már jóval a kezdés előtt megtöltő közönséget az idei díszvendég, Szlovénia népzenéje fogadta. Pásti József műsorközlő – maga is lovag – rövid köszöntőjében felidézte az európai lovagavatások ezeréves jelentőségét és szertartását, amelynek része az avatást megelőző lelki megtisztulás és éjszakai virrasztás. Ennek hangulatát idézte fel az elsötétített nézőtér és színpad előterében megjelenő Dévai Nagy Kamilla előadóművész Kodály Esti dalával.

Valójában ezután kezdődött el az ünnepélyes külsőségekben bővelkedő Gála, a korábban avatott lovagok és különböző hagyományőrzők bevonulásával és felsorakozásával a színpad hátterében, amelynek középpontjában a Szentkorona mását és a Vizsolyi Bibliát helyezték el.

A régi magyar himnusz: a Boldogasszony, anyánk majd Kölcsey Himnuszának közös eléneklése után Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke mondott megnyitó beszédet. A kultúra maga a lélek – hangsúlyozta. Ez az ünnepség a nemzet lelkét mutatja meg, ahogyan a nemzet megünnepli kultúrája születésnapját. Ezért hazahívták a nemzet távol élő fiait, és meghívták a szomszéd népek közül Szlovéniát.

Számos köszöntő hangzott el, köztük az ünnepség fővédnöke, Simicskó István honvédelmi miniszter képviseletében Papp Ferenc ezredes a HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály vezetője, aki felolvasta, majd átadta Nick Ferencnek a miniszter köszöntő levelét. Ezután kezdődött el a közösségekért végzett munkát elismerő díjak átadása. Az Örökség serleg átadója Duray Miklós volt, aki tisztének azért is örömmel tehetett eleget, mert a hat serleg közül kettő a Felvidékre került: a megmaradásáért sikerrel küzdő Nána kisiskolája és Buzita iskolájának citerazenekara léphetett a színpadra a díszes serleget átvenni.

A lovaggá ütés ceremóniája az új lovagok száma miatt is hosszabb volt, s közben elgondolkozhattunk azon, hogy még a legjobban megfogalmazott indoklás sem tudja igazán érzékeltetni, hogy mennyi munka, fáradozás, áldozat, hány év küzdelme áll egy ilyen valóban megérdemelt elismerés mögött.