A kárpátaljai magyar férfiak 73 évvel ezelőtti elhurcolására emlékeztek Szolyván

A Szolyvai Emlékparkbizottság a történelmi egyházakkal, valamint magyar és német társadalmi szervezetekkel közösen november 18-án ökumenikus istentisztelettel egybekötött koszorúzást tartott a Szolyvai Emlékparkban a kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfi lakosság 1944 őszi „málenykij robotra” történt elhurcolásáról való méltó megemlékezésként.

A rendezvényen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a magyarság 1944–45-ös tragédiájáról évtizedeken át még csak beszélni sem volt szabad, rendszerváltásra volt szükség ahhoz, hogy a hallgatás falát sikerüljön áttörni.

Megköszönte a kárpátaljai magyaroknak a bátor helytállásukat, azt, hogy amikor tehették, nem hallgattak tovább a magyar nemzet egyik legnagyobb tragédiájáról, s összefogásukkal utat mutattak az anyaországnak is, létrehozták a Szolyvai Emlékparkot, amely az elmúlt két évtizedben a kárpátaljai magyarság leghangsúlyosabb közösségi helyszínévé nőtte ki magát.

A politikus rámutatott: 73 három évvel ezelőtt ezen a napon olyan emberek váltak egy pusztító rendszer áldozataivá, akiknek nem volt más bűnük, mint a nemzeti hovatartozásuk. „A legkevesebb, amivel emléküknek tartozunk, hogy kimondjuk: nem tűrjük el, hogy ma Európában bárkit nemzetiségi hovatartozása, magyarsága miatt megbélyegezzenek. Kimondjuk azt, hogy nem engedünk a magyar közösségeket megillető jogokból semmilyen visszalépést, legyen az emberi, politikai, nyelvhasználati vagy éppen oktatási jog” — hangsúlyozta, azt is hozzátéve, hogy ebben a küzdelemben a kárpátaljai és a Kárpát-medencei magyar közösség mindig számíthat az anyaországra, a magyar kormányra.

„A sztálini terrort elszenvedettek embertelen körülmények között tanúsított szilárd helytállása intsen minket arra, hogy bátran fel merjünk szólalni a nemzetünk tagjait érő igazságtalanságok ellen. Erre tegyünk ma fogadalmat, amikor az emlékezés koszorúit elhelyezzük az ártatlan áldozatok emlékművénél” – zárta szavait Szilágyi Péter.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökének első helyettese a 73 évvel ezelőtt elhurcolt ártatlan kárpátaljai magyar férfiak és németek szenvedéseit felidézve emlékeztetett arra, hogy velük szemben a szovjet hatóságok a kollektív bűnösség elvét alkalmazták. Rossz jelnek nevezte, hogy a magát jogállamnak deklaráló Ukrajna ma az új oktatási törvény elfogadásával jogtiprást követ el. „Mi, kárpátaljai magyarok azt követeljük, hogy Ukrajna legyen demokratikus jogállam, biztosítsa a nemzetiségi kisebbségek jelenleg meglévő jogait” — hangsúlyozta.

Hennagyij Moszkalj, Kárpátalja kormányzója sajnálatos tragédiának nevezte az 1944 novemberében a kárpátaljai magyarokkal és németekkel történt igazságtalanságot. Az ártatlan áldozatok emlékét örökre meg kell őrizni — mondta. Emlékeztetett arra, hogy Kárpátalján évszázadok óta békében élnek együtt a különböző nemzetiségek, s ezt a békét meg kell őrizni, mert csak közösen építhető a jövő.

A megemlékezés keretében sor került a magyarországi Csonka-Bereg 23 településéről és a szlovákiai Ung-vidék 17 községéből elhurcolt 1768, illetve 199 áldozat — akiket a 4. Ukrán Front katonai tanácsa 0036. sz. rendelete alapján hurcoltak el 1944 őszén Szolyvára — nevét megörökítő 22 emléktábla felavatására, felszentelésére.

Az ökumenikus szertartást követően a jelenlévők megkoszorúzták az áldozatok emlékművét.