Írta: Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. április 21.
Boksay József és Erdélyi Béla, a kárpátaljai festőiskola alapítói tiszteletére domborműves emléktáblát avattak Ungváron, az egykori vármegyeháza falán (1956-től itt van a kárpátaljai képzőművészeti szövetség székhelye is). Boksay József és Erdélyi Béla 1927-ben Ungváron alakította meg a művészeti szabadiskolát, majd 1931-ben, ugyancsak együtt megalakították a Kárpátaljai Képzőművészek Szövetségét.
Az általuk (is) képviselt nemzedék tagjainak nevéhez fűződik az ún. „kárpátaljai festőiskola“ létrehozása. A két vezéregyéniség emlékét a hálás utókor méltóképpen ápolja: 1993-ban Ungváron, az egykori vármegyeháza melletti sziklakertben került felavatásra Boksay és Erdélyi műemlék jellegű szobra (a két mester kedélyesen beszélget egy padon ülve). A Kárpátaljai Megyei Szépművészeti Múzeum Boksay József, az Ungvári Képzőművészeti Koledzs, illetve Főiskola pedig Erdélyi Béla nevét vette fel. Ezenkívül számos rangos kitüntetés, alapítvány, ösztöndíj, utca és tér is viseli a két művész nevét, akiknek szellemi örökségét a kárpátaljai ukrán/ruszin és helyi magyar közösség is büszkén magáénak vallja.
A Vaszil Bilej fiatal kárpátaljai szobrász által elkészített emlékjelet Volodimir Csepelik, az Ukrajnai Nemzeti Képzőművészeti Szövetség elnöke, Olekszandr Ledida kormányzó, Viktor Pogorelov, Ungvár polgármestere, Borisz Kuzma, a képzőművészeti szövetség megyei elnöke leplezte le. Ezt követően a szépművészeti múzeumban Andrij Szerbajlo, a megyei tanács elnökhelyettese, Volodimir Mikita, Sevcsenko-díjas festőművész, Olena Prihogyko művészettörténész és Borisz Kuzma elnök megnyitotta a 100 évvel ezelőtt született Kontratovics Ernő emlékkiállítását.
A magyarsághoz is kötődő Kontratovics Ernő festőnek Erdélyi Béla volt a mestere. Ungváron tanítói képesítést szerzett, a külvilágtól elzárt verhovinai magashegyi falvakban tanított hosszú ideig. Képei ezt a világot mutatják be népmesei hangulatban. 1944-től szerepelt különböző tárlatokon. A mostani emlékkiállításon több mint száz munkája tekinthető meg. A szervezők bejelentették azt is, hogy májusban az ugyancsak száz éve született Glück Gábor (1912–1983) tárlatával folytatódik a képzőművészeti rendezvénysorozat (a világhírnévre szert tett földink a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Pécsi-Pilch Dezső irányítása alatt sajátította el a vászon-festészetet).
A jeles eseményt a magyar alkotóértelmiségiek közül Micska Zoltán, Földessy Péter munkácsi festőművészek, Klisza János, Erfán Ferenc, Fuchs Andrea festőművészek és Dupka György író is megtisztelte jelenlétével.
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...
Jelentős változás történt a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetésében. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen november 7-én megtartott 35. megyei beszámoló-választó közgyűlésen Székely Gusztávot választották meg új elnöknek. Az eddigi alelnök Orosz Ildikót váltja, aki 35 é...
