147 évvel ezelőtt, 1878. február 17-én született Czabán Samu pedagógus, a szocialista tanítómozgalom vezető egyénisége. Politikai hovatartozása miatt munkásságáról napjainkban megoszlanak a vélemények.
A kassai kerületi Rozsnyóban született. 1897-ben tanítói oklevelet szerzett Eperjesen, az Állami Tanítóképző Intézetben, majd Albertirsán helyezkedett el. Tanító volt Klopódiában, Miavában és Nagyszénáson is élete során.
Fiatal kora óta aktívan tevékenykedett. 1912-ben az Állami Tanítók Országos Egyesület élére választották. A szociáldemokrata pártba belépve a felekezeti és községi iskolák államosítását követelte. 1914-ben elbocsátották állásából, így Budapesten tanított óradíjasként.
Az 1918-as forradalom után a közoktatási minisztériumban dolgozott. A tanácsköztársaság alatt Budapest III. kerületi munkástanácsának volt az elnöke, ezen kívül a Szövetséges Központi Intéző Bizottságban volt tag, valamint a Közoktatásügyi Népbiztosságnál az elemi népiskolák személyi és pedagógiai ügyeinek osztályvezetője is volt.
A kommunisták bukása után bebörtönözték, 1921-ben Felvidékre menekítették.
1930-ban Prágában jelent meg Kertfalu című műve.
Később Beregszászban kezdett dolgozni. Kommunista szemléletű tanügyi lapot indított 1933-ban Új Korszak címmel, aminek Ilku Pál lett a főmunkatársa. Czabán emellett a Jó Barátom Kis Könyvtára elnevezésű lapot is szerkesztette (Samu bácsi néven).
Írt gyermekszíndarabokat is, amelyeket Beregszászban mutattak be (A főpróbát és a Mese az erdőbent 1932-ben). Ugyancsak Beregszászban jelent meg Utasítás a fonomimikai módszer alapján történő olvasás és írás tanításához című munkája.
1938-ban kényszernyugdíjazták. Kárpátalja visszacsatolása után ismét fogságba esett.
Czabán Samu 64 éves korában, 1942. december 16-én hunyt el a nagyszőlősi börtönben. A nagyszőlősi evangélikus temetőben nyugszik.
Ideológiai nézetei miatt napjainkban megütköznek a vélemények Czabán Samuról, ám azokon a településeken, ahol munkálkodott, tisztelettel adóznak előtte.
Nevét Beregszászban utca őrzi.
