A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.
Írta: Dr. Csermák Zoltán | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 28.
A vonósbandák hagyományát az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló dokumentumot Balatonfüreden, ünnepélyes keretek között adták át július 26-án este.
A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk, és ezek beépültek a hagyományos zenei kultúránkba.
A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja.
Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben feltette az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára július 26-án, Balatonfüreden adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében jelenlévő Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesének. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Dr. Bóka István, Füred polgármestere. A ceremóniára az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretében került sor. A jelenlevők hangsúlyozták, hogy jelentős siker ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereknek köszönhetően megőrzött értékeit.
„Az a tény, hogy az UNESCO Világörökség részévé válik a magyar vonószene, s a nemzedékről nemzedékre történő átadás tradíciója, ez egy nagyon nagy jelentőségű elismerése a magyar kultúrának – értékelte az eseményt Pál István Szalonna.
– Azoknak a muzsikusoknak, akik ’revivalként’ művelik ezt a művészetet, vagy azoknak a hagyományőrző zenészeknek, akik családról családra adták át ezt a tudományt, nagyon nagy megtiszteltetést jelent, de teljesen természetesnek tekintem, hogy egy ilyen hagyomány az említett listára felkerült. Nem adták ingyen, nagyon sok munka rejlik emögött a kitüntetés mögött. Köszönet illeti ezért barátaimat, köztük dr. Agócs Gergelyt, akik a sikeres felterjesztést készítették elő.”
Budapesten mutatták be Marcsák Gergely Szégyenpiac nagycsütörtökön című verseskötetét november 11-én. A Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában a kárpátaljai szerzővel Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas erdélyi költő beszélgetett. Az irodalmi esten Marcsák Gergely több megzenésített versét is elő...
Az év jeles napjaihoz igazodó és a hozzájuk kapcsolódó népszokásokat felelevenítő tematikus foglalkozásokkal várja az iskoláscsoportokat a Nagyberegi Tájház. A programok célja, hogy a fiatalok ne csupán halljanak a régi idők életmódjáról és hagyományairól, hanem a gyakorlatban is megismerkedjenek az...
November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját.Az ünnepnapot 2011 óta méltatjuk ezen a napon annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el Magyarországon a magyar nyelvet mint az államigazgatás nyelvét.
Játék, tánc, kézműveskedés és lámpásfelvonulás – a Márton-naphoz kapcsolódó népszokások számos formában elevenedtek meg a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola foglalkozásain. A Kárpátalja-szerte, a hálózat 50 helyszínén megvalósuló programokon a gyerekek élményeken keresztül ismerkedhettek meg ...