Nagyszőlőstől 23 km-re, az ukrán–román határ közelében, Akli, Aklihegy és Nevetlenfalu szomszédságában fekszik Újakli, más néven Aklitanya települése.
A falu környékén talált leletek azt bizonyítják, hogy a térség már a paleolit kor vége felé, az i.e. XX. században is lakott volt. Más leletek pedig arra utalnak, hogy Kárpátalja egyik legnagyobb vaskohászata működött itt az i.e. III. és I. század között.
A falu első írásos említése a XIV. századból származik.
Az első világháborút követő időben, a csehszlovák érában ruszinokat telepítettek a faluba azzal a céllal, hogy a helyi és környékbeli magyarságot elszlávosítsák. A terv azonban nem sikerült, ugyanis az ideköltöző szlávok elmagyarosodtak, s ma már csak néhány ukrán család él a néhány száz főt számláló községben.
A kárpátaljai történelem nehéz időszakai Újaklit sem kímélték, 1944. október 24-én a fasiszták foglalták el, majd egy hónap múlva a szovjetek uralma alá került a falu, ahonnan 42 férfit hurcoltak el málenkij robotra, és közülük csak 10-en tértek haza.
A falu lakói főként földműveléssel és kézműves tevékenységgel – pokrócszövéssel, szalmafonással, hímzéssel – foglalkoznak.
A falu első kultikus épülete egy egyszerű favázas, sátortető alatti harangtorony volt, benne egy 1930-ból származó haranggal. 1997-ben a helyiek ökumenikus templom építésébe kezdtek, mely egy év alatt fel is épült. Ekkor költöztették át mellé a fa haranglábat is. A Szent György tiszteletére felszentelt templom végül az ortodox egyház kezébe került.
